1. Mind, aki jó volt, elment rég,
Senki sem mondja, hogy játsszak még.
Senki sem kell, mind elment,
Túl nagy a zaj ott kint, s itt bent.

2. Nincs diadal, nincs taps és fény,
Éjszaka lett a legvégén.
Semmi se kell, így van jól,
Nincs takaró a hangokból.
Éjszaka lett, így van jól,
Nincs diadal a hangokból.

3. Ahogy múlik az éj, ahogy fölkel a nap,
A fény belopózik a lombok alatt.
Ahogy tágul az ég, és a völgy puha zöld,
Virágait végre kibontja a föld.

4. Valahol gyönyöru nyár van,
Valahol Európában.
Valahol hazafelé, mindig a nap elé
Úsznak a kifakult, lomha folyók.

5. Ahogy múlik az ég, fölkel a nap,
A gyulölet végre a múltra marad.
És a fák, a vizek, és a tétova szél,
És a néma hegyoldal is újra beszél.

6. Valahol gyönyöru nyár van,
Valahol Európában.
Valahol egy zenekar, éhes és fiatal,
Újból játszani kezd.

7. És jönnek hírre a rongyos, fáradt emberek
Valahol Európában.
Valahol Európában.
Valahol gyönyörű lesz még a nyár.